Hihetetlen dolog
tortent a hetvegen. Luxembourg-ban ket napig nem esett az eso,
igy megint ki tudtunk menni Berdorf-ba. Fejembe vettem, hogy 6b-ig bezarolag
iden mindent meg kene itt maszni, ugyhogy minden alkalmat ki kell hasznalni.
Kezdjuk az 5c-kkel! Szombaton celba vettuk a Gentiene szektort, egy igazi
berdorfi klasszikus, a Kaweechelchen (5c) lelohelyet. Itt talalhato altalaban a
legnagyobb tomeg, ami nem csoda mert itt vannak a legpopulasisabb utak, 5c-tol
6a+ -ig. Maga az ut egy nehezebb fellepessel indul, utana kb 4-es falmaszas,
majd egy nagyon szep piazzal vegzodik. Tetszett, igazi elmenymaszas volt. Zoli
egy bevagassal kezdett, Lezard (4a) neven fut, na en ezt masnapra hagytam.
Ezek utan a bevagas
mellett kivalasztottunk egy 6a-t, a Korallenpfeiler-t, ezt nekem sikerult
on-sight, Zolinak pedig flash masznia. Kezdett surusodni a tomeg, ugyhogy
odebballtunk. Szerettem volna letudni egy masik 6a-t is, a Poupe-t amivel mar
korabban probalkoztam, nem sokkal az ujjserulesm utan. Akkor nagyon fajtak
benne az ujjaim, igy hagytam a fenebe. Most ugy gondoltam ideje revansot venni.
Nem lattam meg 2-3 ujjas zsebekkel teli athajlo 6a-t. Valoszinuleg az ut
rovidsege miatt adtak ra ilyen szigoruan fokozatot. Mindenesetre felgebodtunk
benne mindketten, de a megmaszast kesobbre tartogatjuk, most nem adta annyira.
Elfaradtak benne nagyon az ujjaim, hiaba na, vissza kell nyerniuk a regi
erejuket…
Ezek utan gondoltunk
lazitsunk egy kicsit. Kerestunk egy konnyebb szektortunk es letudtuk a Reta-t
(5c) es a Arete Familiale-t (5b). Az a problema a konnyebb utakkal, hogy eleg
homokosak. Hiaba egy nagy fogas, szoritani kell mert lepereg rola az ember
keze. Kezdek amugy hozzaszokni a homokkohoz, de azert nem mondom hogy jobban
tetszik mint a meszko J
A homokozas utan celba
vettunk egy masik orok itteni klasszikust, a Lionel Terray-t. Ez egy 25 meteres
vegig athajlo ut, egy eleg nehez beszalloval, hatalmas fogasokkal es terasz
meretu pihenokkel. 6a-nak adjak, de biztos vagyok benne hogy csak a beszalloja
miatt. Mindenesetre gyonyoru maszas volt. Zolinak mar volt vele dolga korabban,
de a biztonsag kedveert megismetelte az utat. Ezutan meg kovetkezett egy ujabb
5c (Sachenriss) levezetesnek a Takla Makan szektorban, ami nekem fel is tette
az i-re a pontot, elfaradtam. A jobb kezem raadasul be is gorcsolt mar az ut
elejen, utana vegig ettol szenvedtem benne. Sebaj, jobb lesz ez hamarosan!
Mikozben mar sorrel a
kezunkben lazitottunk, szoba elegyedtunk egy orosz parossal, akik a Sachenriss-en
melegitettek. Mint kesobb kiderult a par ferfi tagja Rustam Gelmanov volt,
boulder vilagbajnok. Tobbek kozott az Action Directe-t is maszta. Na ha akkor
tudtam volna, kertem volna tole autogrammot J
Masnap szinten a korai
indulas mellett dontottunk, hogy elkeruljuk a tomeget. Ez igy is lett, csak egy
parti ert oda hamarabb mint mi. Bemelegitesnek megmasztuk a 4a-s bevagas/kemeny
kombot, amire elozo nap nem voltam hajlando. Meg is bantam, fortelmes egy ut.
Na mindegy, legalabb letudva ez is, de soha tobbet nem fog engem latni az
biztos. J Egy szep 5c+ (Gentiane) utan nekiveselkedtunk a Marietta
tex-nek, 6a+ -ert adjak. Van benne egy kis plafon, amibol elvileg kitortek
fogasok, ez adja az ut nehezseget. Probalkoztunk mindketten direktben, ahogy a
kaller jelezte a haladasi iranyt, de nem igazan talaltuk a helyes betat (6a+
-ert legalabbis nem). Igy Zoli jobbra, en pedig balra kerulve masztuk a
kunsztot. Igaz, nekem csak masodjara sikerult… A mai napra sok szusz nem maradt
bennunk, Zoli tett egy probat egy 6a-ban, de beleesett, en pedig flash-eltem meg
egy 5c-t, a Malou-t. Hat nem tudom, ez az 5c, meg Kisgeriben a Voros sarok
kicsit mas kategoria… J














